Az én kincsem

Az én kincsen nem földi ajándék,

szép szavakkal nem kimondható,

misztikus, de eleven valóság,

soha, soha meg nem hálálható!

Az én kincsem nem hasonlít másra,

értékét csak az angyalok mérik,

talán magam meg sem is érdemlem,

szivárványként ragyog bennem végig.

Az én kincsem: az én feleségem!

Általa és benne vagyok ember.

Áldozatos, szerető szívével

elfelejti, bűnöm, hibám - tenger.

                                        

Még egy asszony van ilyen a földön?

Áldott legyen, ki hozzám kötötte!

Krőzus vagyok általa és véle,

beburkolva féltő szeretetbe.

Ez a kincsem! Nem földi ajándék!

A Teremtő áldott legyen érte!

Ember persze, de micsoda ékkő,

befoglalva szívem közepébe!

Kalocsa, 2017. 03. 13. SZLD.